Elektronikus Könyvtár

Szerbül

Elfogadva a polgárok szuverenitásának a Szerbia új alkotmánya 1. szakaszába beépített elvét, a vajdasági magyarok nem tagadják a szerb állam szuverenitását, de nem mondanak le azokról a közösségi jogaikról, amelyek összhangban vannak a nemzetközi és európai jogrenddel. Ez az álláspont a többpárti parlamenti rendszerben szükségszerűen felveti politikai és más érdekeik demokratikus és törvénnyel szabályozott kifejezésének kérdését. E szükséglet természetesen nem kérdőjelezi meg kötelezettségüket, hogy a Szerb Köztársaság többi polgárával együtt fejlesszék és óvják a köztársaság demokratikus politikai rendszerének egészét.

Ennek az elképzelésnek az alapján a kisebbségi önkormányzat szerve a vajdasági magyarok önkormányzati tanácsa lenne. A tanácsnak demokratikus, reprezentatív testületnek kell lennie, amely közvetlenül kifejezi a vajdasági magyarok érdekeit. Jó lenne, ha e tanács törvénnyel előírt kapcsolatban állna a képviselőházzal olyképpen, hogy határozatai és álláspontjai a javaslat erejével bírjanak a képviselőházi eljárásban. Fontos, hogy e testület demokratikus választások útján jőjjön létre, demokratikus ellenőrzés közepette. Tagjait a köztársaságban élő magyar nemzetiségű választópolgárok választanák meg, valamint azok, akik nemzetiségi hovatartozásukról nem nyilatkoznak, vagy nem magyarként nyilatkoznak, de használják a kisebbségi jogok érvényesítése céljából létrehozott intézmények szolgáltatásait, illetve mint polgárok anyagilag támogatják a kisebbségi jogok megvalósulását. A tanács tagjává választható lenne Szerbia minden polgára nemzeti hovatartozásától függetlenül mint valamely párt vagy polgári csoport jelöltje.

A tanács illetékessége a vajdasági magyarok kollektív nemzeti jogaival kapcsolatos kérdéseket ölelné fel. E jogokat statútum határozná meg, amelyet a képviselőház is hitelesítene. A tanács mindenekelőtt az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén fejtené ki tevékenységét.

Az önkormányzati tanács megteremtésével létrejönnének a feltételek a vajdasági magyarok politikai szubjektivitásának demokratikus kifejezésére anélkül, hogy ez sértené a Szerb Köztársaság mint állam szuverenitását és érdekeit. Az ilyen közjogi intézménynek a politikai rendszerbe való beiktatása a további demokratizálódás, a humánus viszonyok és a bizalom tényezője lenne a Szerb Köztársaságban mint többnemzetiségű államban.

Prihvatajući princip građanskog suvereniteta koji je ugrađen u član 1. Ustava Republike Srbije, Mađari u Vojvodini, ne dovodeći u pitanje suverenitet države Srbije, ne odriču se prava manjinskog nacionalnog kolektiviteta u skladu sa međunarodnim i evropskim pravom. Ovakav stav nužno postavlja pitanje demokratskog, zakonski regulisanog načina artikulisanja svojih političkih i drugih interesa u višestranačkom parlamentarnom sistemu. Naravno ova potreba ne negira njihovu obavezu kao i svih drugih državljana Republike Srbije da se ukupan demokratski politički sistem u Republici zajednički unapređuje i čuva.

Polazeći od činjenice, da je u Ustavu Republike Srbije pokrajina određena kao oblik teritorijalne autonomije, kao i od toga da druge republike, na primer Hrvatska i Slovenija, u svom konfederalnom predlogu ne tretiraju pokrajine kao mogući konstitutivni elemenat u ustavnopravnom ustrojstvu Jugoslavije, Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara smatra da su se stekli uslovi, a postoji i realna potreba za stvaranje javnopravnog okvira za ispoljavanje kolektivnih interesa vojvođanskih Mađara. U višestranačkom, pluralističkom društvu u uslovima demokratije najbolja javnopravna forma za ispoljavanje i ostvarivanje ovih interesa je manjinska samouprava na personalnom principu.

U skladu sa ovom idejom organ manjinske samouprave trebalo bi da bude Samoupravno veće Mađara u Vojvodini. Pri tome termin "samoupravno" treba shvatiti tako, da je u vezi sa u Evropi poznatim pojmom lokalne samouprave a ne sa idejom tzv. integralnog samoupravljanja. Veće bi trebalo da bude demokratsko, reprezentativno telo, koje bi izvorno artikulisalo interese vojvođanskih Mađara. Bilo bi dobro, da ovo telo bude u zakonski propisanoj vezi sa Narodnom skupštinom, tako da bi njegove odluke i stavovi imali status preporuke u skupštinskoj proceduri. Bitno je da to telo bude demokratski konstituisano u izborima i uz postojanje demokratske kontrole. Aktivno biračko pravo za ovo veće bi imali svi Mađari u Republici, ako se izjasne kao Mađari, ili ako se ne izjasne tako, ali koriste ustanove i usluge koje su uspostavljene kao ostvarivanje manjinskih prava, kao što su škole, ili ako ne postoji ni jedan od prethodnih uslova, ali građanin dobrovoljno daje određena sredstva za potrebe funkcija od važnosti za ostvarivanje manjinskih prava. Pasivno biračko pravo bi imali građani Republike Srbije nezavisno od nacionalne pripadnosti, kao stranački kandidati ili kao kandidati grupe građana.

Delokrug Veća bi se proširio na sva pitanja koja su u vezi sa kolektivnim nacionalnim pravima Mađara u Vojvodini. Ova prava bi se utvrđivala statutom, koji bi bio verifikovan i u Narodnoj skupštini. Veće bi svoje delovanje razvijalo pre svega u oblasti obrazovanja, kulture i informisanja.